„Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

(Lehoczky János)

Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy


az iskola tantervének integráns részét képezi;

a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete;

a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz;

az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi;

kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket.


 Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja.

Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben.